Amióta csak gyártják a fakompozitokat, azóta az éleket is lezárják. Az ötvenes évek végén jelentek meg az első egyszerű élzáró berendezések. Az első élzáró gépet a Homag cég gyártotta 1962-ben. Ezzel egy rohamos fejlődés vette kezdetét.
Különböző igénybevételekhez más-más ragasztó szükséges. Ma elsősorban töltőanyag nélküli EVA-olvadékragasztókat (etil-vinil-acetát) használnak. Ezek az anyagok jól feldolgozhatók, és alig látható ragasztó réteget eredményeznek. Ugyanakkor ezen ragasztóanyagok felhasználásának eredményessége igen nagy mértékben függ az alkalmazott lapféleség anyagától, ezért a ragasztó alkalmazása előtt próbát kell végezni. A töltőanyagokkal kevert EVA-ragasztókkal például a tömörfa élek felragasztásánál magasabb szilárdság érhető el, mint a töltőanyag nélküli változattal. Amennyiben a ragasztással szemben igen komoly oldószer-, víz-, gőz-, hő- és fagyállósági követelmények merülnek fel, akkor előnyösebb a poliuretánragasztók (PUR) használata. Ezek a ragasztók a levegő oxigénjével lépnek reakcióba, ami megköveteli a nyílt idő gondos betartását és/vagy a műszaki előkészületek megtételét. Ma már léteznek olyan PUR-granulátumok,amelyek a ragasztó oxigéntől való elzárását biztosító előolvasztó berendezések nélkül is, vagyis a normál élzáró gépeken is feldolgozhatók. Az utóbbi években kifejlesztették a poliolefin olvadék ragasztókat, amelyek használatával az élzárást követően a furnérprésben elkerülhető az élanyag leválása. Az élanyag kapható tekercsben, mint az ABS-, PVC-, melamin- és furnérélek, vagy csíkokban, mint a műanyag és tömörfa élek. Az élanyagok vastagsága a 0,3 mm-es millimétertől egészen a 40 mm-es tömörfa élanyagig terjedhet. A hordozólap vastagsága 10–60 mm lehet, de ezen értékek, a gép típusától függően, lehetnek kisebbek vagy nagyobbak. Ezen túlmenően a mindenkori igényeknek megfelelően jó, ha a berendezés a változó követelményeknek is képes megfelelni; ilyen a tömör alumínium- és akrilélek felragasztása, valamint a vázszerkezet nélküli könnyű vagy a méhsejtes lapok élzárása.
Az élanyag és a munkadarab tökéletes egymáshoz ragasztásának a feltétele a megfelelő ragasztási technika alkalmazása. Ehhez gyártónként változó, különböző felhordó rendszerek állnak rendelkezésre (ragasztópatronok, ultra granulátumprés, vagy az ún. Quickmelt stb.). A berendezéskiválasztásánál fontos ügyelni arra, hogy gyorsan végre lehessen hajtani egy egyszerű ragasztó- vagy színcserét. Ezen kívül a rendszerek lehetőleg könnyen tisztíthatók, ill. öntisztítók legyenek.
Milyen feltételekre van szükség? A lapanyag élének elő- vagy szintbe-marása elengedhetetlen az optimális ragasztóréteg kialakításához. Amennyiben a hordozólapot megmunkálóközponton formalizálják, vagy egy precíz, leszorító gerendás fűrésszel vágják méretre, akkor eltekinthetünk az élzáró gép színtelő maróegységétől. A túlnyúló élanyagok levágásáról többnyire két, egymástól független motorral vezérelt végvágóegység gondoskodik, melyek a vágás közben a munkadarabbal együtt mozognak. A gyártótól függően. Az enyv felhordható hengerekkel, vagy mint a mellékelt ábrán, fúvókákkal (Holz-Her) Az élzáró gép ezen egységével gombnyomásra cserélhető az élanyag (Ima). Szintbemaró egység letapogatókkal, a hosszanti élek megmunkálásához (Brandt) vagy a párhuzamosan, vagy a ferdén mozgó fűrészmegvezetéseket részesítik előnyben. Az élragasztás utáni legfontosabb megmunkálásokat szintbemaró, az élletörő és a rádiuszmaró végzi el. A szintbemaráskora munkadarab felső és alsó lapját érzékelők tapogatják le, és a két felülettel párhuzamosan megtörténik az előmarás. Az élletörő és a rádiuszmarókat oldalsó letapogató görgőkkel is felszerelik. A letapogatászavarmentes működésének a biztosítása érdekében a felületeket lehúzással vagy lefúvatással rendszeresen meg kell tisztítani. A négyoldalas élzáráskor a másolómaró-egységekkel főként a homlokéleket munkálják meg, és profilmarókkal adják meg a megfelelő lekerekítéseket. A marási művelet után lehúzókések és polírozóegységek fejezik be a PVC- és az ABS-élanyagokkal való élzárást. A rádiusz lehúzókés feladata a maráskor keletkezett rezgésnyomok kiegyenlítése és simítása.
Amennyiben a lapon szennyeződések vagy ragasztóanyag-maradványok lennének, akkor azok egyenes lehúzókéssel távolíthatók el. Az élek készre munkálásának gyorsítására egy saját forgótengelyű és állítható fogásvételű, ún. multifunkciós feltétben egyesítik a szintbemarót, a profilos és az egyenes lehúzókést. Így ugyanolyan előtolási sebesség mellett az utómunkálatok ideje kevesebb, mint a felére csökkenthető. A polírozó- vagy kefeegységek eltávolítják a fehér töredezettséget, ami néhány anyagfajta forgácsolása során a megmunkált felületen jelentkezhet. Fontos, hogy az élzáró gép valamennyi egysége jól áttekinthető módon és könnyen hozzáférhetően legyen elrendezve.Vezérlés érintőképernyőről. A modern élzáró gépeken a gépbeállítást és a szerszámcserét egy kiszolgáló pultról automatikusan végre lehet hajtani. Egy másik élanyagra való automatikus átállás, valamint a lap és az élanyag vastagságának programvezérelt beállítása,továbbá a megmunkálás alatt történő élanyagcsere biztosítja a minimális gépállítási idők melletti optimális gépkihasználást.Ennek megvalósítása érdekében a modern kisgépeket szériakivitelben vonalvezető egységekkel szerelik. Ez a vezérlés képzeletbeli, memóriába programozható kapcsolási pontokkal helyettesíti a jól ismert végálláskapcsolókat, melyek a munkadarab átfutása közben meghatározott megmunkálási folyamatokat indítanak el. Egy szervizmodulhoz kapcsolt ellenőrző egységgel gyors és megbízható hibaelemzéseket lehet végrehajtani. A berendezések üzemeltetését még kényelmesebbé teszi a grafikusmegjelenítés. A képernyős kiszolgálópultról megmunkálás közben is pontosan nyomon követhető a gép állapota. A gyakran használt beállítások megmunkálóprogramok formájában merevlemezeken tárolhatók, és gépállítás esetén előhívhatók. Számos gyártó szériatartozékként kínálja a PC-vezérlésbe épített hálózati kártyát, a csatlakozó pontokat, az automata adatgyűjtést, valamint a hibaüzenetek szöveges megjelenítését és a különböző egységek egyenkénti kiválasztását.A gép automatizáltságának foka nagyban függ a gépállítási műveletek időigényességétől. Az egyedi termékek gyártásakor az állítási idő sokszor hosszabb lehet, mint maga a tényleges megmunkálási idő. Mindenesetre meg kell fontolni, hogy nem gazdaságosabb-e a kézi átállítás.
Tekintse meg munkáink
széleskörű szolgáltatásaink
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetuer adipis.